Ma botlottam ebbe a magyar vígjátékba, amit Garas Dezső rendezett még 1989-ben, Van egy falu, ahol a dolgok megkönnyítése végett mindenkit Bélának hívnak, ám minden megkavarodik, amikor az egyik újszülöttet az anyja (Pogány Judit) Józsinak kereszteli. A dolgok már csak kuszábbak lesznek, ugyanis ez a Józsi teherbe esik. A legényanya egy abszurd, de ebből adódóan szórakoztató film a rendszerváltás korából. Alapvetően vicces, ám mégis olyan az egész, mint egy 80 perces népmese. Sajnos messze nem tökéletes az alkotás. Bőven az egyik legjobb magyar vígjáték amit eddig láttam, de vannak benne szép számmal egyáltalán nem tetsző részek. Igazából az utolsó 5-10 perc (lényegében a befejezés) teljesen érthetetlen volt számomra. Viszont volt a filmnek mondanivalója, amit Józsi édesanyja foglal össze szintén a film vége felé a parlament épületében térdepelve.  

Jó film A legényanya, de sok-sok türelemre is szükség van hozzá.