Mick Kramer Project

Sziasztok!
Végre túl vagyunk a baaadmovies-os Filmelemző Oscar Harmadik fordulóján. Helyezést ugyan nem sikerült elérnem a két részes Grizzly Park videómmal, de köszönöm a baaadmovies-os srácoknak a pozitív kritikát. :)
A győztes videósnak, név szerint Borsesznek pedig szívből gratulálok!

Sziasztok!
Ma elmentem moziba és beültem a Démoni dobozra András barátommal. Ahhoz képest, hogy ma volt a film premiere kb. tízen ültünk a teremben. Ennyire nem érdekli az embereket egy igazán jó horror film? Ráadásul péntek este?

Mindenesetre a film király volt. A hétvégén várható belőle a MovieHeads adás. :) 

Hosszú idő után újabb játékbemutatóval jelentkezem!
Remélem elnyeri a tetszéseteket! 

Sziasztok!

Mostanság kissé elhanyagoltam a blogot. Nem jó ez így, de elég sok dolog szakadt rám harmadik egyetemi évem kezdetén. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem csinálok semmit, sőt. Aki rendszeresen követi a youtube csatornámat az azt tapasztalhatja, hogy csak most indultak be igazán a dolgok. Hirtelen megugrott a feliratkozószám és a videómegtekintés is. Ahogy elnéztem a statisztikáimat kezd komoly esélyem lenni a partnershipre, így még jobb (profibb) lehet a csatornám, úgyhogy most próbálom majd gőzerővel fenntartani a hirtelen jött érdeklődést.

Lényeg a lényeg: nem tűntem el, de aki kíváncsi hogy mikkel foglalkozom mostanság, az főleg a youtube-on keressen, hiszen ott vagyok igazán aktív mostanában. :)

https://www.youtube.com/user/MickKramerProject

Most ért véget a Dallas: A Ewingok háborúja az RTL-en és nekem meglehetősen tetszett. Önálló filmként azonban nem lenne működőképes. Egyrészt a történet olyan egyszerű, mint az 1x1, másrészt a teljes élvezethez ismerni kell a sorozat főbb eseményeit is. Mivel gyerekként néztem a sorozatot, ezért számomra az összes szereplő ismerős volt. Erősen nosztalgikus hangulatba kerültem, miközben azt láttam, hogy Jockey próbálja visszaszerezni az Ewing vállalatot, amit Boby persze nem hagy. A Dallas-szal ellentétben a Barátok köztöt sosem szerettem (a testvéremnek és anyámnak köszönhetően azért képben vagyok), de nekem most esett le, hogy a BK a Dallas magyar változata. Ugyan úgy megvan a cég, aminek igazgatói székért dúl a harc, az egyik testvér a rossz fiú, akkor egyre csak újabb terveket eszel ki, hogy ő lehessen a cég feje. 
Kicsit elkalandoztam, de lényeg a lényeg: aki gyerekként nézte az esti Dallas részeket, vagy később a délutáni ismétléseket, az üljön neki bátran a második egész estés olajfúrós filmnek, mert van egy olyan hangulata az egésznek, amit csak az ért meg, aki évekig hallgatta a sorozat főcímdalát.

..és ha már Dallas. Van egy baromi jó ivójáték. Ha a sorozatban Samantha a whiskeys üvegért nyúl, akkor bizony inni kell!

 Íme a kétrészes filmkritikám, mellyel a Filmelemzők Oscarra neveztem!

A Sikoly trilógiát sosem tartottam valami nagy korszakalkotó sorozatnak, de egy érdekes színfoltja volt a '90-es évek  filmpalettájának. Annak ellenére, hogy nem volt egy remekmű mégis kultuszfilmmé vált. Nem él olyan ember a civilizált világban, aki ne ismerné a fehér maszkot nagy fekete szemekkel és szájjal. Igaz, hogy a részek színvonala folyamatosan csökkent, de még a harmadik rész is az élvezhető kategóriába esett. 2000-ben megkaptuk a trilógia utolsó darabját, hogy aztán tizenegy eseménytelen év után elénk rakják a Sikoly negyedik részét.

Folytatásnak ugyan folytatás a film, de szerintem remake-ként is eladható lenne. Olyan remake-ként, aminek a megértéséhez látni kellett az első részt. Többet nem. Annak aki nem látta elmondanám, hogy a negyedik rész arról szól, hogy valaki lemásolja az első rész eseményeit. Még a negyedik rész "első befejezése" (?) is ugyan az, mint az 1996-os filmé. A "második befejezés" pedig olyan, mint valami alvilági leszámolás.

A Sikoly 4 görbetükröt állít nem csak magának, hanem az összes konkurens divathorrornak. Jóformán minden jelenetben hivatkozik egy másik filmre, vagy az első három rész valamelyikére. Arról nem is beszélve, hogy az egész film a "Döfés" című film köré épül, ami egy film a filmben.
A színészek nem alakítottak valami nagyot, a karakterek pedig buták. Annyira gáz párbeszédet és beszólások hangzanak el, hogy az valami eszméletlen. Néha úgy éreztem, mintha a Horrorra akadva első részének a kivágott jeleneteit látnám.
Ha ennyi idő után folytatnak egy régi szériát, mindig jó érzés tölt el mikor látom mi történt az eltelt idő alatt a régi szereplőkkel. Az ilyen folytatásoknak van egy nosztalgikus hangulata, de ebből még ez is kimaradt. Képtelen voltam a legcsekélyebb jóérzéssel nézni bármelyik régi vagy új karakterre.

Három pozitívumot tudok elmondani a filmről:
- többet röhögtem rajta, mint egy átlag vígjátékon
- a végén a gyilkos személye meglepett
- király volt a zene a stáblista alatt. 

Az utolsó két jelenet alatt iszonyatosan megfájdult a fejem.